Tag Archives: történet

SENKI SE TÖRŐDÖTT A HALDOKLÓ NÉNIVEL, ÁM, MIKOR RÁJÖTTEK, KI Ő, MINDENKIT MARDOSOTT A BŰNTUDAT

Egy vidéki elfekvő 10 ágyas kórtermének leghátsó sarkában, egy rozsdás ágyon töltötte életének utolsó hónapjait a 86 éves Marika néni. Időnként furcsán kiabált magában…

Csak Magyarországon évente több ezer, magányos, idős ember hal meg öregotthonban és kórházban, akiket senki sem látogat… Egyikünk sem szeret erre gondolni, mert jeges félelmet érzünk, ha eszünkbe jut! Vajon ránk és szeretteinkre is ez várhat?!

Egy vidéki elfekvő 10 ágyas kórtermének leghátsó sarkában, egy rozsdás ágyon töltötte életének utolsó hónapjait a 86 éves Marika néni. Időnként furcsán kiabált magában, de senki se törődött vele, mert a nővérek és a többi beteg azt hitték, hogy már kicsit bolond, és nem kell őt komolyan venni.

Egyszer Marika néni rosszul lett, és sajnos már nem tudták megmenteni az életét… Amikor az egyik nővér átnézte a néni holmiját, észrevette, hogy egy levelet hagyott az ágya mellett:

“Kedves nővér!

Mit láttál, ha rám néztél? Egy vén boszorkányt, nevetséges szokásokkal? Egy szenilis öregasszonyt, akit etetni kell, de akkor is kiesik a szájából a falat, és csak takarítani kell utána?

Egy magatehetetlen testet, aki összemocskolja magát, és alig lehet lesikálni róla a koszt?

Nos, amit te láttál, az nem én voltam!

Hogy ki voltam én?

Én is voltam kisbaba, még mindig emlékszem az édesanyám és az édesapám szerető mosolyára. Voltam 10 éves kislány, és a testvéreimmel mindig a kertben játszottunk, fára másztunk és kunyhót építettünk.

16 éves bakfis voltam, élveztem, hogy a fiúk megbámulnak! De rég is volt! A világ óriásinak tűnt, tele volt végtelen lehetőségekkel! Mindig elbújtam a kis kerti kunyhónkba, és az igaz szerelemről álmodoztam..

20 éves fiatal feleség voltam, Kálmánnal örökre összekötöttük az életünket, és be is tartottuk, amit ígértünk egymásnak! 30 éves boldog családanya voltam, gyermekeim szeretete mindenkinél boldogabbá tett! 40 éves voltam, amikor a gyerekek már nem a körülöttem játszottak, hanem a barátaikkal töltötték az idejüket. Olyan gyorsan felnőttek! 50 éves voltam, és ők már elköltöztek otthonról. Ketten maradtunk a férjemmel. 60 éves nagymama voltam, a kisunokáim “drága mamija”. Imádták a dobostortámat és a szilvalekváromat! Minden olyan tökéletes volt!

Aztán szegény férjem meghalt. A gyerekeim külföldre költöztek, egyre kevesebbet találkoztunk… Az évek teltek és egyre magányosabb lettem, egyre jobban rettegtem!! Az élet olyan gyorsan eltelt… Mostanra egy magányos öregasszony lettem! Se szép, se egészséges nem vagyok többé, a természet könyörtelen!! Annyira szeretnék újra fiatal lenni… de tudom, hogy nem lehet!!! Lassan beletörődtem, és békében várom a halált.

Kérlek, hogy ha visszagondolsz rám, annak láss, aki voltam! Egy ember voltam, kislány, édesanya, nagymama, aki valaha sok embert szeretett, és akit sokan szerettek!”

A nővér percekig csak nézett maga elé, és ömlöttek a könnyei. Végre meglátta az apró, törékeny testű, sokat megélt néniben mindannyiunk közös sorsát…

Törődjünk az idősekkel, mert egy nap mi magunk leszünk a gondoskodásra szoruló, szeretetre szomjazó öregek.

Szerinted is tanulságos történet? Akkor ne felejtsd el megosztani!

Forrás

Mélységesen felháborító esetre lettem figyelmes!

Mélységesen felháborító!
Átugrottam az Intersparba a holnap hajnali szolgálatra való zsemle és kifli adagot beszerezni. Az áruházból kilépve egy mentőautó parkolt a bejárattól nem messze. Egyszer csak heves dudálás és üvöltözés hallatszott a parkoló felől. A képen látható piros LRT-264-es rendszámú autós heveny üvöltözésben tört ki, mert nem tudott kitolatni az ott álló mentőautótól. A mentősök kiszóltak neki, hogy “elnézést várna kérem egy kicsit amíg ellátjuk a beteget”? De a helyzet csak nem csillapodott, a dudálás és emberünk üvöltése fennmaradt. Remélem te tetű ha te fogsz a sárga autóban ücsörögni egyszer majd neked is eszedbe jut mit tettél ezen az estén. Mert te sietnél, és a te dolgod fontosabb? Nem! Egy emberélet, vagy a másik nyomorúsága még fontosabb! De lehet a jó szó többet ért volna a sofőrnek mint az üvöltésed! Szégyenlem magam, hogy ilyen emberek is élnek köztünk!
Oszd meg te is hogy minél több emberhez eljusson!

 

A FÉRFI 95 EZER DOLLÁRT TALÁLT FELESÉGE HALÁLA UTÁN, AZ OK SOKKOLÓ!

Egy idős házaspár együtt élt több mint 50 éve, és eddig a pillanatig nem volt titkuk egymás előtt. Csak egy dolog – a feleség megkérte férjét, hogy ne nyisson ki egy cipős dobozt, amit mindig a felső polcon tartott a szekrényben.

A férj úgy tett, ahogy a felesége kérte, és soha nem nézte a cipős doboz tartalmát. De egy nap a felesége megbetegedett, és úgy döntött, hogy felfedi a titkot, és kérte a férjét, hogy vigyék be a kórházba neki a dobozt.

Amikor a férj hazaért, odatette a dobozt az asztalra, és kinyitotta. Belül két kötött baba feküdt, és egy köteg bankjegy, aminek a teljes összege 95,000 dollár volt!

De miért? A férj meg volt döbbenve. “Mielőtt hozzád mentem, nagyanyám mesélt egy történetet,” mondta a beteg nő, “ő azt mondta nekem, hogy amikor veszekszünk, ne legyek mérges, hanem kössek egy babát. Ez megnyugtat majd ”

Az öreg úgy érezte, sokkolja, amit hall. De csak két baba volt a régi dobozban. Ez azt jelentette, hogy ennyi év együttélés után felesége csak kétszer volt dühös rá. Szorosan átölelte, és megkérdezte: “De mondd, mi ez a  sok pénz?”

“Ah … igen,” mondta a feleség, “a babák eladásából kerestem”

Elvették a 21 éves fiam életét!

A fiam Dóra Árpád  2015.04.24-én péntek  este elment a barátaival darts-ni,4 sört ivott azt mondták ,hajnalban olyan 2 óra körül váltak el egymástól, de még Árpi a fiam egy üveg sört haza is hozott. Másnap 2015.04.25-én nem volt semmi probléma pihent tv-zett.

 

Vasárnap  2015.04.26.-án délelőtt kezdődött nála a rosszullét, orrvérzés és remegés kapta el. Kijöttek a mentősök.. a vérnyomása kicsit magas volt, de más problémát nem találtak nála ezért úgy döntöttünk ha nem muszáj ne vigyék be a mentősök ugyan ezt mondták.

 

Hétfőn  2015.04.27.-én a fiam újra rosszul lett, nem evett  wc-ni se tudott  csak az állandó remegés volt nála jelen később alvás problémák is jelentkeztek.

 

Mivel kedden 2015.04.28.-án sem lett jobban teljesen legyengült menni sem tudott, újra szóltunk a mentősöknek akik nem jöttek ki azt mondták hivjuk a háziorvost, de mivel ő beteg szabadságon volt más jött ki helyette, telefonhivás után 2 órával. Fiamat megvizsgálva nem talált semmi hibát azt mondta,hogy vigyük be a sürgősségire,de akkor már a fiam  a poharat se tudta megfogni annyira remegett.  Fél egykor bevittem a sürgősségire ahol kivizsgálva  fiamat, többszörösen elhangoztatva,hogy szimulál. A laboreredményre vártunk egy órán keresztül  akkor kijött az orvos félre hivott,  papirok nélkül közölte velem a fiam vizeletéből  két féle drog mutatható ki. Lejött a  főorvos asszony aki betolta akkor már egy  tolókocsiba ülő fiamat egy helységbe ahol megvizsgálta amikor beszerettem volna menni a fiam után engem nem engedtek be a válasz annyi volt ha az orvos szeretne velem  beszélni  akkor bemehetek. Egy kis idővel  később kihozták a folyósora ahol vártunk, jött egy fiatal ápoló aki közölte velünk,hogy átmegyünk a Psychiatriara  ahol minket várt egy másik főorvos asszony, bementünk a kezelőbe hárman a főorvos a fiam és én ahol megbeszéltük,hogy két-három nap bent tartják infúziós kezelést fog kapni és utána hazajöhet.  Elmondtam a főorvos asszonynak, hogy a  gyerekemet csak a nyitott osztályra vihetik és megtiltottam,hogy levigyék a zárt osztályra amibe a főorvos bele is egyezett.  Betolták a fiamat egy szobába a nővér zavarodottan nézett ránk,hogy mit keresünk ott amig  ágyneműt húzott otthagytam a fiamat elmentem megkeresni a főorvost, nem találtam mire vissza értem a fiam közölte kapott egy injekciót a fenekébe úgy hogy a nővér azt se tudta mivel vittük be.  A fiam  befeküdt  az ágyba és megnyugtattam,hogy most már jó helyen van és elköszöntem tőle.

m.jpg

Másnap 2015.04.29.-én reggel tiz órakor munkahelyemről érdeklődtem fiam állapotáról, megnyugtatott a nővér  ’Nyugodjon meg anyuka, az Árpi reggelire már evett is egy pár falatot és jól van’ mivel este hatig dolgoztam fél hétkor tudtunk a családommal bemenni látogatni és már nem találtuk a fiamat a helyén akkor már megijedtem kerestem a főorvost nem találtam és lementünk az alsó szintre a dohányzó résznél egy fiatal fiú közölte velünk,hogy már tegnap este levitték a fiamat a zárt osztályra ahol csengettünk kijött egy ápoló aki megkérdezte hogy a drogos fiúhoz jöttünk ? családommal meglepődve idegesen válaszolva: nem! a  fiamhoz jöttünk a Dóra Árpádhoz. Ezek után bementünk és elképesztő állapotba találtuk a fiamat: teljesen magánkivűli állapotba bepelenkázva, kikötve mi családtagok is sokkos állapotba kerültünk a látványtól , próbáltuk szóra birni de nem ismert fel minket. Az ápolóhoz fordulva kérdeztem tőle mit csináltak a fiammal? amire azt a választ kaptuk nyugodjunk meg  ő naponta több 10 ilyen esettel találkozik és ez egy természetes folyamat , nem lesz semmi baj. Rohantam kétségbe esetten kerestem a főorvost, de nem találtam ismét sehol újra az ápolóval futottam össze akitől kétszer is megkérdeztem hogy ’Ugye nem fog baja lenni a fiamnak? Ugye nem fog meghalni?’ ő azt válaszolta: ’Nyugodjon meg asszonyom holnapra már semmi baja nem lesz. Fél kilenckor hazajöttünk.

 

Csütörtök reggel 6 órakor csörgött a telefonom  amikor felvettem közölték velem,hogy a fiam meghalt. Zárójelentéseket megkapva tehetetlenül megtörve olvassuk,hogy a kórház hamis adatokat, eseményeket, más informácókat  rögzitett bele még a szülőt is meghazudtolva, fénymásolt ekg papirt kaptunk olyan időponttal amikor még a fiam az otthonába tartózkodott  a házi orvosra várva. Olyan információt is olvastunk,hogy a fiamat mentő vitte be eszméletlen állapotba miközben a mentő ki se jött hozzá.  A boncolási és a toxikológiai eredmény is azt igazolja,hogy a fiam szervezetébe se drog sem alkohol nem mutatható ki , ennek ellenére a fiamat úgy kezelték mint egy drogost  és ez okozta halálát. Az állatokkal nem bánnak úgy mint amit az én fiammal műveltek. Elvették a 21 éves fiam életét és  a mai napig nem kapok rá választ mi okozta a halálát mert biztosak vagyunk abban,hogy orvosi műhiba történt a kórház hallgat és nem foglalkoznak azzal,hogy tönkre tették egy család életét. Kérem aki ebben az ügyben tud segiteni jelentkezzen mert megkell tudnom miért halt meg a fiam egészségesen két nap alatt a kórházban.

 

Dóra Árpád (1994.02.12-2015.04.30) élt 21 évet.